Támogató

Fizetési megoldás
Kövess minket a Facebookon is!
Termékajánló
Hírlevél
Zöld hírek
2018.03.08 11:02

"A fel nem használt energia a legolcsóbb energia"

A legolcsóbb és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk, ezért az energiahatékonyság ösztönzése a fenntartható energiagazdálkodás első lépése. Március 6-a az energiahatékonyság világnapja. 

Ennek alkalmából érdemes egy tükröt állítanunk magunk elé, hol is tart Magyarország a közösen vállalt európai energiahatékonysági célok hazánkra jutó részének teljesítésében.

Energiatakarékosság ≠ energiahatékonyság ≠ megújulók alkalmazása

Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, gyakran keveredik a takarékosság fogalma a hatékonysággal, de sajnos még a megújuló energiák felhasználásával is összemosódik.

A hatékonyság sok mindenből fakadhat: a technológia fejlődéséből, a jobb hatásfokkal működő berendezések alkalmazásából, ugyanakkor az energiafelhasználás hatékonyságára fogyasztási szokásaink is jelentős befolyással bírnak. Az energia hatékony felhasználása olyannyira fontos, hogy még megújuló energiát is csak akkor éri meg igazán alkalmazni, ha azt megelőzően a felhasználás hatékonysága is növekszik.

Az energiával való takarékosság tehát elsősorban azt a tudatos energiafelhasználói magatartást fedi le, amit odafigyeléssel érhetünk el: például a lakásunkat 22 helyet csak 21 fokra melegítjük fűtésidőszakban, vagy elektromos készülékeinket teljesen kikapcsoljuk.

Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, jellemzően a rezsiköltségek csökkentésével azonosítjuk azt. Holott az energiahatékonyság többről szól. Az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye. Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennyezés csökkentésével, vagy a jobb, egészségesebb épületek révén).

Nem utolsó sorban pedig hozzájárul az egyes országok klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Hol tart Magyarország az energiahatékonysági célok teljesítése terén?

Hazánk primerenergia-fogyasztása 1072 Petajoule volt 2016-ban. Ennek mintegy 55 százaléka import. A bruttó hazai termék négy százaléka energiaimportra fordítódik.

Az ország energiafogyasztása 2005-2015 között 8,5 százalékkal csökkent. És bár az időközi energiafelhasználási adatok alatta maradtak a 2020-as indikatív célértéknek, az is látszik, további erőfeszítésekre van szükség az energiafogyasztás csökkentése érdekében, hiszen mind 2015-ben, mind 2016-ban nőtt hazánk fogyasztása a korábbi stagnálást követően.

Ha az egyes ágazatok részesedését nézzük a végső energiacélú felhasználásból, a lakosság vezet (33%), megelőzve a közlekedés (22%) és az ipar (21%) energiafelhasználását

Webáruház készítés